Kedves Diákjaim!
A mai órán még mindig Petőfi forradalmi költészetével foglalkozunk.
Témánk
a Nemzeti dal.
Alsó tagozatban már Icuka nénitől sok mindent hallhattatok erről a versről, ill. a márciusi forradalom és szabadságharc kapcsán mindig előkerül Petőfi e híres verse.
Kinek, mi jut eszébe? Gondold végig, ha valahol hallod ennek a versek a címét, milyen képek emlékek jutnak eszedbe?
A vers
ITT és egy modernebb feldolgozásban
ITT
Tk.75.o.-on találod a verset.
Tk.76.o. olvasd el, ott találod a vers elemzését.
Bevezetés:
A vers 1848. március 13-án keletkezett. Petőfi március 19-ére szánta,
amikor is Pesten országos vásárt tartottak, és nagyon sok ember gyűlt össze a
fővárosban szerte az országból. Itt akarta a forradalomra feltüzelő versét
előadni.
Az események azonban felgyorsultak.
A párizsi forradalom hírére Európa szerte forradalmak robbantak ki. Március
13-án már Bécsben is. Ennek hírére március
15-én Pesten is megindult a forradalmi készülődés. Reggel a márciusi ifjak
megindultak, hogy maguk mellé állítsák a pesti népet. A nap folyamán többször elhangzott a Nemzeti dal.
Vershelyzet:
Egy szónok lelkesíti a
hallgatóságát, tettekre akarja sarkallni őket. Ehhez nagyon jó eszköz a
kérdés-felelt forma, valamint a stíluseszközök (felkiáltások, megszólítások,
felsorolások, ismétlések, erősítések, ellentétek) gyakori alkalmazása.
Vázlat a füzetbe:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
A Nemzeti dal alkalmi vers, vagyis meghatározott,
egyetlen alkalomra írt költői mű.
Műfaja: dal
A verselés:magyaros verselésű
Szerkezete:
I. rész bevezetés
1. versszak: A szónoknak saját érzelmei erejével kell
megragadnia hallgatósága figyelmét. El kell nyernie a közönség jóindulatát. Három dologra kell
válaszolnia:
- Ki beszél?
- Kihez beszél?
- Miről beszél?
II. rész elbeszélés
2. versszak
Ebben a részben a szónok megismerteti
hallgatóságát a korábbi eseményekkel, hogy az összefüggéseket megérthessék.
3-4. verszak
Az érvelés és a cáfolás. Az érveket fokozatosan, a
csekélyebbtől az fontosabbak felé haladva rendezze el a szónok. Az érveket és a
cáfolatokat szigorúan el kell különíteni egymástól, a kettő nem keveredhet.
Petőfi itt hivatkozik a becsületre, a hazaszeretetre,
az önfeláldozásra. A rabság és szabadság kifejezésére szolgál
a lánc és a kard metafora.
III. rész befejezés
Ebben a részben a szónok a már meggyőzött
hallgatóságot akarja tettekre buzdítani, és/vagy a jövőt megmutatni. A
befejezés mindig optimista.
5-6. versszak
Itt mutatja
meg Petőfi a jövőt. A magyarságét (a
magyar név megint szép lesz), és az egyénekét is (unokáink leborulnak).
Az utolsó rész tempója lelassul, ünnepélyessé, emelkedetté válik.
Jó munkát!