Irodalom

Kedves Diákjaim!

A mai órán még mindig Petőfi forradalmi költészetével foglalkozunk.
Témánk a Nemzeti dal.

Alsó tagozatban már Icuka nénitől sok mindent hallhattatok erről a versről, ill. a márciusi forradalom és szabadságharc kapcsán mindig előkerül Petőfi e híres verse.

Kinek, mi jut eszébe? Gondold végig, ha valahol hallod ennek a versek a címét, milyen képek emlékek jutnak eszedbe?

A vers ITT és egy modernebb feldolgozásban ITT

Tk.75.o.-on találod a verset.
Tk.76.o. olvasd el, ott találod a vers elemzését.

Bevezetés:

A vers 1848. március 13-án keletkezett. Petőfi március 19-ére szánta, amikor is Pesten országos vásárt tartottak, és nagyon sok ember gyűlt össze a fővárosban szerte az országból. Itt akarta a forradalomra feltüzelő versét előadni.

Az események azonban felgyorsultak. A párizsi forradalom hírére Európa szerte forradalmak robbantak ki. Március 13-án már Bécsben is. Ennek hírére március 15-én Pesten is megindult a forradalmi készülődés. Reggel a márciusi ifjak megindultak, hogy maguk mellé állítsák a pesti népet. A nap folyamán többször elhangzott a Nemzeti dal.

Vershelyzet:

Egy szónok lelkesíti a hallgatóságát, tettekre akarja sarkallni őket. Ehhez nagyon jó eszköz a kérdés-felelt forma, valamint a stíluseszközök (felkiáltások, megszólítások, felsorolások, ismétlések, erősítések, ellentétek) gyakori alkalmazása.

Vázlat a füzetbe:

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

A Nemzeti dal alkalmi vers, vagyis meghatározott, egyetlen alkalomra írt költői mű. 

Műfaja: dal

A verselés:magyaros verselésű 

Szerkezete:

I. rész bevezetés

1. versszak: A szónoknak saját érzelmei erejével kell megragadnia hallgatósága figyelmét. El kell nyernie a közönség jóindulatát. Három dologra kell válaszolnia:

 - Ki beszél?

 - Kihez beszél?

 - Miről beszél?

II. rész elbeszélés

2. versszak

Ebben a részben a szónok megismerteti hallgatóságát a korábbi eseményekkel, hogy az összefüggéseket megérthessék.

3-4. verszak 

 Az érvelés és a cáfolás. Az érveket fokozatosan, a csekélyebbtől az fontosabbak felé haladva rendezze el a szónok. Az érveket és a cáfolatokat szigorúan el kell különíteni egymástól, a kettő nem keveredhet.

 Petőfi itt hivatkozik a becsületre, a hazaszeretetre, az önfeláldozásra. A rabság és szabadság kifejezésére szolgál a lánc és a kard metafora.

III. rész befejezés

 Ebben a részben a szónok a már meggyőzött hallgatóságot akarja tettekre buzdítani, és/vagy a jövőt megmutatni. A befejezés mindig optimista.

5-6. versszak

Itt mutatja meg Petőfi a jövőt. A magyarságét (a magyar név megint szép lesz), és az egyénekét is (unokáink leborulnak).

Az utolsó rész tempója lelassul, ünnepélyessé, emelkedetté válik.

Jó munkát!