Kedvesek,
a múlt órai feladat megoldását
még várom (ma 14.00-ig) a következőktől: Zsolti, G. Betti, V. Betti, Dorka, Krisztián, Ákos.
Azok közül, akiktől megkaptam, kiemelem és naaaaagyon
megdicsérem: Vencel, Erik, Dia, R. Laci, Vivi.
1. Ma folytatjuk az ismétlést: az állítmányról tanultak felidézésével.
Az állítmány az a mondatrész, amellyel állítunk valamit. Ha felteszed azt
a kérdést, hogy: Mit állítunk?, máris megtalálod, melyik szó a mondat
állítmánya. Mondatelemzéskor két vonallal húzzuk alá az állítmányt,
ágrajzban a jelölése Á.
2. Írd
le a füzetedbe az alábbi mondatokat!
Erik focizik. Az osztálytársai is fociznak. Mindannyian ügyesek. Én is ügyes
vagyok.
3. Keresd meg ezekben a mondatokban az állítmányt, és jelöld aláhúzással!
Ha jól elemezted a mondatokat, az állítmány mindhárom fajtájára találtál
példát.
4. Ismételd át ezt is!
- Ha az állítmány szófaja ige, akkor igei állítmányról
beszélünk.
Erik focizik. Mit állítunk? Focizik- ez a mondat állítmánya. A
focizik szófaja ige (mit csinál?), tehát az állítmány igei
állítmány.
- Ha az állítmány szófaja főnév, melléknév, számnév vagy
névmás, azaz bármely névszó, akkor névszói állítmányról beszélünk. Mindannyian ügyesek. Mit
állítunk? Ügyesek- ez a mondat állítmánya. Az ügyesek szófaja
melléknév (milyenek?), tehát az állítmány névszói állítmány.
- Ha az állítmány egy névszó (főnév, melléknév, számnév, névmás)
és egy segédige kapcsolata, akkor névszói-igei állítmányról
beszélünk. Én is ügyes
vagyok. Mit állítok? Hogy ügyes vagyok- ez a mondat állítmánya. Az ügyes
szófaja melléknév (milyen?), a vagyok pedig segédige.
5. Oldd meg a feladatot! Hibátlan megoldásra törekedj!
Jó munkát és szép napot!
Kata n.