2020. június 3., szerda

Matematika 2020.06.03. (136.óra) - András bá

2020.06.03.                       136.óra
Sokszögek területe 
 (Tk.:221 - 228.o.)

1.) Területszámítás (221.o.)
   

2.) Négyszögek területe (222.o.)
   



3.) Gyakorlás
    
     feladat 1   feladat 2   feladat 3   feladat 4   feladat 5   

     feladat 6   feladat 7           

Testnevelés-Atlétika súlylökés

Sziasztok!

Mai óra anyaga a súlylökés lesz.
Nézzétek meg a videót!

A videóban két technikát láthattok: becsúszásos, és forgásos technikát.

Becsúszásos technika:

  1. Felállás a golyó tartása.
  2. Indulási helyzet, becsúszás indtása.
  3. A becsúszás. becsúszás létrehozó erőközlés szakasza, levegőben repülés szakasza)
  4. A lökés előkészítése. (kétlábtámaszos fázis, karral lökés)
  5. A véghelyzet.

Forgásos technika szakaszai:

  1. Kiindulóhelyzet.
  2. Előgyorsítási, előlendületi szakasz. (kétlábas forgás, egylábas forgás, pördület a levegőben)
  3. Átmeneti szakasz (pördölet az egyik lábon)
  4. Fő gyorsítási szakasz (kétlábtámaszos helyzet, kilökés)


A lökés szakaszai:

  • Talajon támaszkodás szempontjából: kétlábtámaszos, egylábtámaszos, támasz nélküli helyzet.
  • A golyó gyorsítása szempontjából: testhez kapcsolt és karral lökés.

SÚLYLÖKÉS VIDEÓ

Próbáljátok a mozdulatokat a videóval együtt végezni!
Szilvi néni

Nyelvtan-Anikó néni

Kedves Gyerekek!


Az éves munkánkból már csak a gyakorlás maradt hátra.
Nemsoká itt az év vége.
 
Megvan a 2019-2020-as tanév rendje


Gyakorlás ITT és ITT


Gyakorlás ITT és ITT


Gyakorlás ITT és ITT


Jó munkát!


                        Anikó néni


































Irodalom

Kedves Gyerekek!


Közeleg az év vége. Nagyon ügyesen dolgoztatok egész évben, ezért most már csak a kötelező olvasmányokat nézzük meg filmen.

Mikszáth Kálmán: SZENT PÉTER ESERNYŐJE - Hevesi Sándor Színház ...


Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője


Nézd meg a filmet ITT

 

Jó szórakozást!

 

                                             Anikó néni

Nyelvtan - Kata n. 06.03.

Kedveskék,

folytassuk az ismétlést!

A tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeként létrejön. 
A Kit? Mit? Kiket? Miket? Melyiket?, stb. kérdéssel+a szószerkezet alaptagjával kérdezünk rá. Mondatelemzéskor szaggatott vonallal húzzuk a a tárgyat, ágrajzban a jelölése T.

1. Keresd meg az alábbi mondatokban a tárgyat, és jelöld aláhúzással! Írd le a füzetbe is!

Bori egy levelet olvas. Peti a könyvet olvassa. Apukámmal szoktam futni. Jövő héten házat veszek. Anyu perecet süt.

2. Ismételd át, mit kell tudnod a tárgyról!

A tárgy szófaja lehet főnév, melléknév, számnév, névmás, vagy főnévi igenév is.                       
Bori levelet olvas. Mit olvas? Levelet- ez a mondat tárgya. A levelet szófaja főnév.    
Apukámmal szoktam futni. Mit szoktam? Futni- ez a mondat tárgya. A futni szófaja főnévi igenév.

A tárgy lehet határozott és határozatlan. Ha a tárgy határozott, akkor határozott/tárgyas ragozású ige kapcsolódik hozzá. Ha a tárgy határozatlan, akkor általános/alanyi ragozású ige kapcsolódik hozzá.                                                                                                               
Peti a könyvet olvassa. Mit olvas? (a)Könyvet- ez a mondat tárgya. A hozzá kapcsolódó ige határozott/tárgyas ragozású: olvassa. A tárgy határozott.                                                               

Bori egy levelet olvas. Mit olvas? (egy)Levelet- ez a mondat tárgya. A hozzá kapcsolódó ige általános/alanyi ragozású: olvas. A tárgy határozatlan.

A tárgy lehet iránytárgy, ha a cselekvés arra irányul, és eredménytárgy, ha az a cselekvés eredményeként jön létre.                                                                                                           
Jövő héten házat veszek. Mit veszek? Házat- ez a mondat tárgya. A cselekvés a tárgyra irányul, tehát a tárgy iránytárgy.                                                                                                                   
Anyu perecet süt. Mit süt? Perecet- ez a mondat tárgya. A cselekvés eredménye a tárgy, tehát a tárgy eredménytárgy.

Oldd meg EZT , meg EZT a feladatot!
EZZEL is próbálkozz, készülj fel, hogy ez a feladat nehezebb lesz.
Hibátlan megoldásra törekedj!

Hajrá, hajrá!

Kata n.

Utóirat: nincs online megbeszélés, de ha kérdésed van, elérsz Teams-en!


Fizika 06.03.


Az energia fogalma

VÁLTOZTATÓKÉPESSÉG ÉS AZ ENERGIA
A laza rugó nem tudja ellökni az elé helyezett golyót. A megfeszített rugó viszont meg tudja változtatni a golyó mozgásállapotát. A megfeszített rugónak változtatóképessége van.


Tapasztalatból tudjuk, hogy egy rugónak annál nagyobb a változtatóképessége, minél erősebb, és minél jobban meg van feszítve.
A kalapáccsal ütögetett szeg felmelegszik, és alakja is megváltozik. Az egymásnak ütköző golyók is megváltoztatják egymás sebességét. A testeknek mozgásuk miatt is van változtatóképességük.


A mozgó test változtatóképessége annál nagyobb, minél nagyobb a test tömege és sebessége.
A meleg víz felmelegíti a belehelyezett hidegebb testet. Az égő gáz forró lángja felmelegíti a fölé helyezett edényt, a meleg edény pedig a benne levő hidegebb vizet. Tehát a testeknek van a hőmérsékletükkel kapcsolatos változtatóképességük is.
Egy testnek annál nagyobb ez a változtatóképessége, minél nagyobb a test tömege, és minél magasabb a hőmérséklete.
A testeknek sok más okból is lehet változást létrehozó képessége. Ahhoz, hogy megadhassuk egy test változtatóképességének nagyságát, célszerű bevezetni egy mennyiséget.

Azt a mennyiséget, amellyel megadjuk, hogy mekkora egy test változtatóképessége, energiának nevezzük.

Az energia jele: 
E .
A megfeszített rugó energiáját rugalmas energiának nevezzük és E r -rel jelöljük. Egy rugónak annál nagyobb a rugalmas energiája, minél erősebb a rugó, és minél jobban meg van feszítve.
A mozgó testnek mozgási energiája ( E m ) van. Egy testnek annál nagyobb a mozgási energiája, minél nagyobb a tömege és a sebessége.
Minden testnek van – a hőmérsékletével kapcsolatos – úgynevezett belső energiája ( E b ). Akkor nagyobb egy test belső energiája, ha nagyobb a tömege és magasabb a hőmérséklete.

A TESTEK ENERGIÁJÁNAK MEGVÁLTOZÁSA KÖLCSÖNHATÁS KÖZBEN
Ha a meleg vízzel telt poharat hideg vízbe tesszük, a meleg víz lehűl, a hideg felmelegszik. Mindkettőnek megváltozik az állapota. Ezt a változást hőmérsékletük megváltozása jelzi. Amikor a meleg víznek csökken a hőmérséklete, kisebb lesz a belső energiája. A hideg víznek nő a hőmérséklete, tehát nagyobb lesz a belső energiája. Termikus kölcsönhatás közben a melegebb testnek csökken, a hidegebbnek nő a belső energiája.
Ha egy mozgó golyó egy nyugvó golyónak ütközik, mindkettőnek megváltozik az állapota. Ezt a változást sebességük megváltozása jelzi: a nyugvó golyó felgyorsul, a mozgó lelassul. Ütközés közben változik a golyók mozgási energiája is, a lassulóé csökken, a gyorsulóé nő.


Amikor a megfeszített rugó ellöki a golyót, megváltozik mind a rugó, mind a golyó állapota. Ezt a változást a rugó alakjának (feszítettségének), illetve a golyó sebességének változása jelzi. Az állapotváltozással együtt változik mindkét test energiája is. A rugó rugalmas energiája csökken, a golyó mozgási energiája nő.
A vizsgált kölcsönhatások közben mindkét test állapota – így energiája is – megváltozott. Az egyik test energiája csökkent, a másiké nőtt.
Minden tapasztalat és mérés azt igazolja, hogy:

Két test kölcsönhatása közben amennyivel nő az egyik test energiája, ugyanannyival csökken a másiké. Ez az energiamegmaradás törvénye.


Interaktívfeladatok:


Teams óra: 06.03. 09:00

Matematika Balázs bácsival - 2020.06.03.

Kedves Diákom!

A témánk a négyszögek. Hatféle speciális négyszögről beszélünk. Hogy miért emeljük ki ezeket, és mitől különlegesek? Az alábbi videóból kiderül.



Összesítsük a látottakat!

Egy négyszögnek négy csúcsa, négy oldala, és négy szöge van. Lehet konvex vagy konkáv.
Ha az alábbiak egyike sem igaz egy négyszögre, akkor általános négyszögnek nevezzük.

Speciális négyszögek:

Trapéz: olyan négyszög, melynek van párhuzamos oldalpárja.

Paralelogramma: olyan négyszög, melynek két párhuzamos oldalpárja van.

Rombusz: olyan négyszög, melynek minden oldala egyenlő.

Téglalap: olyan négyszög, melynek minden szöge egyenlő (90°).

Négyzet: olyan téglalap, melynek minden oldala egyenlő.

Deltoid: olyan négyszög, melynek két-két szomszédos oldala egyenlő.
              Olyan négyszög, melynek van csak csúcsokon áthaladó szimmetriatengelye.

Ez az anyag két órára szól, és természetesen az online órán is megbeszéljük. 😉

Remélem, sikerült megismerned a speciális négyszögeket. Az alábbi játékkal teszteld tudásodat!

Jó munkát kívánok!



Kémia (Kémiai kötések összefoglalása)

Kedves Hetedikesek!

Foglaljuk össze, amit a kémiai kötésekről tanultunk!

1) A háromféle kötés, amelyekről tanultunk:
2) Másold le az óravázlatot!
3)Nézd meg a videót!
Kémiai kötések összefoglalása JÓ! 
https://www.youtube.com/watch?v=kltf7cVQ3d4   (2:12)

Az utolsó óravázlatot küldd el kedden 16 óráig (garaiedit62gmail.com)


Nyelvtan - Kata n. 06.03.

Kedveskék,

ma is ismételünk.

Az alany és az állítmány egyeztetése a nyelvtan szabályai szerint történik.

1. Elevenítsd fel a tanultakat!

1. A számbeli egyeztetés fő szabálya, hogy az alanynak és az állítmánynak ugyanabban a számban kell állnia.

  • Egyes számú alanynál az állítmány is egyes számú: A fiú újságot olvas.
  • Többes számú alanynál az állítmány is többes számú: A fiúk újságot olvasnak.
Ha a mondatnak több alanya is van, akkor egyéb szabályok érvényesek.
  • Több egyes számú alany esetén az állítmány is egyes számú: A fiú és a lány újságot olvas.
  • Több többes számú alany esetén az állítmány is többes számú: A fiúk és a lányok újságot olvasnak.
  • Személyt jelentő alanyok mellett az állítmány is lehet többes számú: Zsuzsi és Kati egész délután kertészkedtek.
  • Ha van egyes és többes számú alany is, az állítmány többes számú: A fiú és a lányok jóízűen vacsoráznak.

2. A személybeli egyeztetés fő szabálya, hogy az állítmány ragja az alany nyelvtani személyéhez igazodik.

Én főzök, te mosogatsz, ... ők porszívóznak, stb.

Ha különböző személyű alanyokhoz közös állítmány tartozik, akkor az állítmány többes számú: Te és Zsuzsi festitek át a falat.


3. Az értelmi egyeztetés olyan esetekben fordul elő, ahol az alany egy fogalmat jelöl, de az alakja többes számú. Ilyenkor az állítmány is egyes számú: Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállamból áll.

Ez elég bonyolult leírva, ugye? Ne aggódj, bízz a nyelvérzékedben, és menni fog!

4. Gyakorolj! Hibátlan megoldásra törekedj!








Jó munkát!

Kata n.

2020. június 3. Nyelvtan SzÉva nénivel

Hahó hetedikesem!

Gyakorolj egy kicsit ITT , meg ITT , meg ITT , meg ITT , meg ITT is!

Hibátlan megoldásra törekedj!

Jó munkát!