Kedves Osztályom!
Büszke vagyok rátok, hogy ilyen ügyesen csináljátok egyedül otthon a feladatokat. Csak így tovább. Én már látom az év végét, már csak 7 hét, az nem sok. Addig is ugyan ilyen lendülettel tanuljatok! Higgyétek el meg lesz a munka gyümölcse!
Érdekességek májusról:
MÁJUS 1.
Májusfa-állítás:
A magyar nyelvterület nagy részén
május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa
- a zöld ág - a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az
udvarlási szándék bizonyítéka. Szerelmi ajándék is. A májusfa állítás
éjszakáján sokfelé megszólalt a muzsikaszó is, az úgynevezett éjjelizene máshol
szerenád, amelynek hagyománya ma is él még Erdély szerte. A zenét általában a
falu bandája szolgáltatta, és a lánynak fogadnia kellett. Ha pedig nem fogadta
a zenét – ami egy meggyújtott gyufaszál körbe-körberajzolása a lesötétített ablak
mögött -, azt jelentette, hogy nem fogadja az éjjelizenét adó legény szerelmét.
Ilyenkor, ha vehemens volt a legény vagy ittas, bizony sok ablak tört be, s
akkor is, ha a láng nem az óra járásával egy irányban haladt. Visszafelé
körözése a lángnak azt jelentette – elmehetsz. A szerenádot követően a lány
kiment és borral kínálta a legényeket.
Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát,
krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a
„savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.
A májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz
vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.
A májusfák
beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények, legénybandák feladata. A
májusfának alapvetően két változata van: kivágott, sudár, esetenként kérgétől
megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó,
zöldellő gallyakat, ágakat.
A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény lehetett: sudár, magas legyen vagy
fiatal, zsenge. Az ágak pedig zöldek vagy virágosak. A helyi lehetőségeknek
megfelelően változik a fa fajtája, mely lehetett nyárfa, nyírfa, fenyőfa,
fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág, orgona stb.
A lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és
állították fel az éjszaka leple alatt a legények.
Haragból, bosszúból tövisbokrot tettek a kapura.
A májusfa eredetéről és már a múlt században is meglévő változatairól az
alábbiakat olvashatjuk:
„Minden év május elsején a falukban, városokban, sok épület előtt lehet
leszúrva látni virító zöld levelű, ágasbogas, karcsú, magas fákat, melyeken
virágok, szalagok, déli gyümölcsök, italok, fűzérek stb. díszelegnek. Falvakon
nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a
májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek íly fákat a tőlük húst
hordó fehérnép számára. A májusfáról azt írják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp,
midőn térítgetni jártak, utitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli
cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították, s rágalmazták.
A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a
földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a
pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja
virradójára (május 1-én). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát
jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet
észrevétlenül. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi a kellő
hatást” (Réső Ensel 1867: 198).
Május elsejéhez kapcsolódó időjárásjósló,
földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem:
E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél.
A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni, ellenben a szlavóniaiak
kendervetésre alkalmas időpontnak tartották.
Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen
kenték a fülüket vele Turán.
Jászdózsán úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május l-jei harmatot adnak a
jószágnak.
Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a
boszorkányok ellen.
A hónap elején, azonban az időjárás megtréfálhatja még az embert, a májusi
fagyok a csípős reggeleken kívül súlyos károkat okozhatnak a még zsenge,
kikelőfélben lévő növényekben.„A májusi eső aranyat ér!” – tartja a régi
mondás, mely egyfelől arra figyelmeztet, ha nincs a hónapban elegendő csapadék,
a termés sem lesz jó. Másfelől egy természeti megfigyelésre utal: májusban
gyakori az eső.
Üdv: Anikó néni
