A múlt órán megismerkedtünk az ionokkal, megnéztük hogyan alakulhat ki az ionkötés.
Ionkötéssel a a fémekből és a nemfémedből ionvegyületek keletkeznek.
Nézzük meg az ionvegyületek (így a nátrium-kloridra is igaz) jellemzőit!
Ma a tankönyv alapján dolgozunk! Olvasd el a tankönyv leckéjét a 95-98. oldalain OTTHON!
Jó részét már tanultuk, a további részleteket emeljük ki!
Írd le a pontokba szedett kérdéseket (is), meg a hozzájuk tartozó válaszokat!
1) A nátrium és a klór hevesen, fénytünemény közben reagál egymással. Mi az edény falára kiváló fehér kristályok neve?
A kémiai neve: nátrium-klorid, hétköznapi neve: konyhasó, kősó (Ugye ismered?)
2) Milyen töltésű a konyhasó? Miért?
A konyhasó semleges, mert az ionkristályában a pozitív és a negatív töltések száma megegyezik.
(A nátriumionok egyszeresen pozitívak, a kloridionok egyszeresen negatívak, 1:1 arányban kapcsolódnak össze, így semlegesítik egymást.)
3) Mikből, hogyan keletkeznek a z ionvegyületek?
Az ionvegyületek fémekből és nemfémekből keletkeznek ionkötéssel.
4) Mit nevezünk ionvegyületnek?
Az ionvegyületek pozitív és negatív ionokból felépülő, többnyire szilárd, semleges anyagok.
5) Mik az ionvegyületek jellemzői, tulajdonságai? (97. oldal)
- szilárd,
- magas olvadási pontú,
- kemény anyagok
- az áramot NEM vezetik
- vízben jól oldódnak, a vizes oldatok már VEZETIK AZ ÁRAMOT
A testnedveink nátrium-kloridot (is) tartalmazó vizes oldatok, amelyek már vezetik az áramot.
Tilos és életveszélyes az elektromos hálózat érintése!
7) Hf. Mit kell tenni áramütés esetén, az izomgörcsöt kapott, áramütött emberrel? (97. oldal szürke rész) Írd le!
Beküldendő a 7 pontos vázlat, május 27-én 16 óráig ( garaiedit62@gmail.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése