Hahó hetedikesem!
Folytasd a határozók ismétlését!
6., Eszközhatározó
A cselekvés, történés, létezés eszközét, közbenjáróját, közreműködőjét határozza meg.
Kérdései: Kivel? Mivel? Milyen eszközzel? Kinek a segítségével?+ az alaptag
Ági ma kártyával vásárolt a boltban. Mivel vásárolt? Kártyával- ez az eszközhatározó.
7., Társhatározó
A cselekvés, történés, létezés társát határozza meg. Nyelvtani értelemben a társ lehet valamilyen tárgy is.
Kérdései: Kivel? Mivel? Kivel vagy mivel együtt?+ az alaptag
Ági ma Ferivel vásárolt a boltban. Kivel vásárolt? Ferivel- ez a társhatározó.
8., Okhatározó
A cselekvés, történés, létezés okát határozza meg.
Kérdései: Kiért? Miért? Ki miatt? Mi okból?+ az alaptag
A bolt betegség miatt zárva volt. Mi okból volt zárva? Betegség miatt- ez az okhatározó.
9., Célhatározó
A cselekvés, történés, létezés célját határozza meg.
Kérdései: Kiért? Miért? Mi célból? Mi végett?+ az alaptag
Ági elment a boltba vásárolni. Mi célból ment? Vásárolni- ez a célhatározó.
10., Részeshatározó
Azt határozza meg, hogy kinek vagy minek a részére, számára cselekszik valaki vagy történik valami.
Kérdései: Kinek? Minek? Kinek a részére?+ az alaptag
Ági ma anyukájának vásárolt a boltban. Kinek vásárolt? Anyukájának- ez a részeshatározó.
11., Eredethatározó
Az határozza meg, hogy a cselekvés, történés, létezés kitől vagy mitől származik.
Kérdései: Honnan? Kitől? Mitől? Kiből? Miből?+ az alaptag
Ági csokoládéból készített sütit. Miből készített? Csokoládéból- ez az eredethatározó.
12., Eredményhatározó
Az határozza meg, hogy valaki vagy valami mivé, milyenné válik.
Kérdései: Kivé? Mivé? Milyenné?+ az alaptag
A víz a fagyasztóban jéggé fagyott. Mivé fagyott? Jéggé- ez az eredményhatározó.
Az eredet- és az eredményhatározó gyakran kettős határozóként vannak jelen a mondatban.
Nem jutottunk egyről a kettőre.
Másold le az egészet a füzetbe!
Jó munkát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése